Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. december 9.

Beszterce-Naszód megyében az 1992-es népszámláláskor 21 098-an vallották magukat magyarnak /a megye lakosságának 6,5 %-a. Beszterce városban 6045 magyar él, a város lakosságának 7 %-a, Bethlenben a magyarok száma 1669 /a lakosság 16 %-a/. A megyében 32 olyan falu van, ahol a magyarok száma meghaladja a 100 főt. Szinte teljesen magyar Magyardécse /1763 magyar és 5 román/. Magyarnemegyén 855 magyar él /arányuk 56 %-os/, Felőrön 860 /64 %/, Óradnán 628 /10 %/. Óradnán tízszer annyian tartják magukat magyarnak mint ahányan magyarul beszélnek. Óradnán ugyanis 1965 óta nincs magyar oktatás. /Guther M. Ilona: A népszámlálás tükrében Beszterce-Naszód megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

1994. december folyamán

Magyarok a Nagy-Szamos völgyében címmel Gábriel András vázolta fel a vidék múltját, a többszöri tatárbetörést, a török világot, Basta és Mihály vajda kíméletlen pusztítását. Ennek következtében a vidék erős magyar többsége csaknem háromszoros román többségre változott. Gábriel András számbaveszi, hol élnek még magyarok. Kismonostorszegen 60 magyar él, Rettegen 500 /1941-ben: 1430/, további falvakban a magyarok lélekszáma: Baca /ma Petru Rares/ 400 fő, Felőr 600 /a falu lélekszámának 2/3-a/, Alsóilosva 54 /1941: 194/, Szentmargita 400 /1941: 546/, Árpástó 800, Magyardécse 2000, Bethlen 1300 /1941: 1623/, Várkudu 380 /1941: 541/, kevés magyar él Csicsókeresztúron és Somkeréken, erős magyar többség van Magyarnemegyén. /Honismeret, 6. sz./

1996. június folyamán

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek bérmakörútján sok helyre eljutott. Kolozsvárnak két napot szentelt, ápr. 29-én bérmált Szamosújváron és Désen, ápr. 30-án Vicén és Besztercén, Óradnán, Csicsókeresztúron, Felőrön és Rettegen máj. 1-jén, Bethlenben és Bálványosváralján máj. 2-án, Széken máj. 3-án. A körútról beszámoló Csenkey Ágoston hírt adott arról is, hogy mindenütt verses és prózai köszöntőkkel fogadták az érseket. /Besztercei Híradó (Beszterce), jún./

1999. augusztus 19.

A Dési Református Egyházmegyében megrendezték az egyházmegyei kórustalálkozót Désen , melyen 12 énekkar vett részt a következő egyházközségekből: Baca, Bálványosváralja, Bethlen, Beszterce, Cegőtelke, Dés, Déscichegy, Felőr, Ördöngősfüzes, Szépkenyerűszentmárton, Retteg és Várkudu. - Aug. 5-én zárult le a másik rendezvény, az Egyházmegyei Ifjúsági Tábor, melyre a következő egyházközségekből érkeztek: Beszterce, Dés, Déscichegy, Felőr, Feketelak, Retteg, Nemegye, illetve Nagyenyed. /Bartha Aladár: Egyházmegyei rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

1999. október 8.

Okt. 2-3-a között negyedik alkalommal rendezték meg a Vicei Fesztivált. A fesztiválról visszatérve, a hivatásos népi együttes /Hargita Állami Székely Népi Együttes/ vezetői, András Mihály és Füleki Zoltán számoltak be az egyre nagyobb visszhangot kiváltó seregszemléről. Egyfajta kultúrmentésről, a nemzeti örökség mentéséről van szó, hiszen a negyedik alkalommal megrendezett fesztivál most már egyre több értéket vet felszínre. Induláskor a népi kultúra már-már csak latensen volt észlelhető e "holttengeren", ma már a környék szinte minden településének hagyományőrző tánccsoportja, zenekara, énekesei vannak. A legutóbbi fesztiválon - a szervező hivatásos táncegyüttesen és a csíksomlyói gyermekcsoporton kívül - tizenegy település képviseltette magát: Almásmálom, Bálványosváralja, Bethlen, Búza, Cegőtelke, Dés, Felőr, Óradna, Ördöngösfüzes, Tacs és a házigazda Vice. Csupán a táncosokat, zenészeket, énekeseket számítva - mintegy 320 ember. /Vicei Fesztivál ? negyedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

1995. március 15.

Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője kijelentette: "Az eltelt öt év alatt jelentősen megnőtt a magyarul tanulók létszáma minden szinten, ha nem is a kívánt mértékben." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ Valójában az elmúlt években állandóan csökkent a magyarul tanulók száma, a következő ütemben /óvodától a XII. osztályig/: 1991-92: 222 826 tanuló, 1992-93: 216 919, 1993-94: 211 317 tanuló. Ennek egyik magyarázata a román nyelven tanuló magyar diákok magas száma, az 1992-93-as tanévben 57 080, egy év múlva már 64 648 volt. Az RMDSZ felkérésére Nagy F. István és Balla Júlia nagyváradi tanárok 1994-ben alapos oktatás-stratégiai tanulmányt készítettek, ennek egyes fejezetei megjelentek az A Hétben. Riasztó híreket közölnek a lapok. Maros megyében 1994-ben 430-cal kevesebb gyermek kezdte meg az I. elemit. /Népújság (Marosvásárhely), 1994. szept. 16./ Felőrön, Beszterce-Naszód megye legnagyobb magyar többségű településén 1994-ben három gyermek végezte a magyar IV. osztályt, a közeli Bacán és Rettegen egy sem. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. okt. 6./Temes megye magyar gyermekeinek mindössze 30 százaléka tanul anyanyelvén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 23./ Kőhalomban 1990-ben magyar líceum indult, de 1994 őszén létszámhiány miatt már nincs IX. osztálya, /Brassói Lapok, 1994. dec. 9./ Lugos 476 magyar gyermekéből 93 tanul anyanyelvén. /Heti Új Szó (Temesvár), 1995. jan. 27./ /Barabás István: Növekszik, mint a prés alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2001. január 20.

Jan. 27-én Bethlenben, a Beszterce-Naszód megyei kisvárosban a helyi RMDSZ szervezésében nagyszabású bált, ún. batyus bált rendeznek. Tavaly mintegy 170 részvevővel zajlott a bál, zömében fiatalokkal, akik a Bethlen környéki magyarlakta szórványfalvakból, Somkerékről, Almásmálomból, Vicéből, Mezőveresegyházáról, Magyarborzásról, Kékesről, Felőrből, Várkuduból, Szentandrásból, Sajóudvarhelyről, Magyarberétéről érkeztek. A 12 ezer lelkes Bethlenen kb. 1700 magyar él. Szeretnék, ha a jövőben magyar szórványközponttá válna a város. /Szabó Csaba: Batyus bál Bethlenben. Szórványközponttá növi ki magát a Nagy-Szamos-parti kisváros. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2001. március 20.

Márc. 16-18 között a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) a szórványban élő magyar középiskolásokkal, diáktanács-képviselőkkel tanácskozott. Képviseltette magát Nagyvárad, Gyergyó, Sepsiszentgyörgy, Zilah, Déva, Dés, Szamosújvár, Kolozsvár, Medgyes, Nagyenyed, Beszterce. A találkozó célja megismerni a szórvány ifjúságának problémáit, orvosolni ezeket, megkeresni a civil szervezeteket és ezekkel kapcsolatot teremteni. /Besztercei szórványtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./ A meghívottak között volt Nagy Zsolt, Kovács Péter és Naphegyi Andrea az RMDSZ ügyvezető elnöksége részéről, dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke, Szilágyi János megyei és Szente Mária városi RMDSZ-elnök is. Megnyitó beszédében dr. Szántó Árpád üdvözölte a résztvevőket, majd bemutatta a megyét, kitérve a magyarság politikai, gazdasági, művelődési, tanügyi és anyanyelvű oktatási problémáira. Megtudtuk, hogy az új közigazgatási törvényt Beszterce-Naszód megyében 7 községben lehet alkalmazni, ahol a magyarság aránya eléri a 20%-ot. Ezek Apanagyfalu, Árpástó, Kékes, Mezőkecsed, Felőr, Szentmáté és Retteg. Kovács Richárd, a MAKOSZ ügyvezető elnöke méltatta a szervezet tevékenységét és ismertette céljait. A MAKOSZ az egyedüli szervezet, amely valóban képviseli a középiskolás diákokat, szögezte le. Nagyváradon, Zilahon, Besztercén, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön kielégítően működnek a diáktanácsok, de kevés az aktív ember. Külön gond a vegyes iskolák problémája, főleg a szórványban, ahol ez a státus is gátolja a magyar diáktanácsok működését. Nagy gondot okoz az infrastruktúra és a székhely hiánya, valamint a kapcsolat a civil szervezetekkel. Déván, Désen, Szamosújváron, Kolozsváron, Szászmedgyesen és Nagyenyeden nem működnek a diáktanácsok. A tanácskozáson résztvevőket a tanárok vagy besztercei barátaik értesítették a rendezvényről. /Kresz Béla: RMKSZ-találkozó Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2001. május 17.

A máj. 23-án életbe lépő helyi közigazgatási törvény előírásai értelmében Beszterce-Naszód megyében hét községben alkalmazhatóak a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírások: Apanagyfaluban, ahol a magyarság aránya 28,83 % (hozzátartozó falvakon: Apanagyfalu 25,8 %, Vice 94,74, Nyírmezőtanya 53,33, Almásmálom 48,13), Árpástón (67,18 - hozzátartozó falvakon: Árpástó 51,55, Magyardécse 99,77), Felőrön (27,37 - hozzátartozó falvakon: Felőr 64,08), Kékesen (25,37 - hozzátartozó falvakon: Kékes 34,59 , Magyarborzás 46,79, Mezőveresegyháza 93,68, Szászzsombor 21,79), Mezőkecsed (24,49 - hozzátartozó falvakon: Mezőköbölkút 65,26), Rettegen (20 - hozzátartozó falvakon: Retteg 20, Baca 45,64), Szentmátén (33,33 - hozzátartozó falvakon: Szentmáté 75,39, Újős 61,61). - A felsorolásból kimarad Tacs, Zselyk és Cegőtelke, itt már a régi törvény alapján fölállították a kétnyelvű táblát. E jogukkal nem élt Teke, Komlód, Magyarnemegye, Magyarberéte, Somkerék és Sajószentandrás, ahol községi szinten nem, de a település magyarsága meghaladja a 20 %-ot. Dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke szerint eddig sem volt s a törvény alkalmazásakor sem lesz ellenállás közigazgatási és politikai síkon. (Kresz Béla): A helyi közigazgatási törvény és Beszterce-Naszód megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2001. október 3.

Bethlenben a Bethlen Egyesület, valamint a helyi Tulipán Ifjúsági Szervezet rendezésében szept. 29-án történelmi vetélkedőre került sor. A versenyen - amelynek fő témája az Anjou-kori Magyarország történelme volt - tíz környékbeli magyarlakta falu fiataljai vettek részt: Bethlenből, Felőrből, Almásmálomból, Besztercéről, Magyarberétéről, Magyardécséről, Bálványosváraljáról, Cegőtelkéről, Somkerékről és Szentmátéról. Kötő József, az EMKE főjegyzője elmondta, mindenki nyertes lett, hiszen egy ilyen jellegű vetélkedőből senki nem kerülhet ki "vesztesen". Réman Ernő, a Tulipán Ifjúsági Szervezet vezetőségi tagja elmondta: ez a rendezvény az egyetlen a régióban, ahol találkozhatnak egymással a Beszterce-Naszód megyei fiatalok. Kötő József figyelmeztetett, hogy lényegében nem Beszterce-Naszód megye, hanem az egykori Szolnok-Doboka vármegye fiataljainak sikeres rendezvényéről van szó. /Vetélkedő Szolnok-Doboka vármegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2001. november 13.

Fergeteges sikere volt nov. 10-én Bethlenben a vers- és prózamondó találkozónak, amelyre végül is a vártnál többen neveztek be Beszterce-Naszód megye majd minden sarkából. A 147 kisdiákot, 45 pedagógust és mintegy 80 szülőt a helyi református templomban Szakács János lelkész, majd Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke és Nagy Elek Katalin, az RMDSZ művelődési alelnöke köszöntötte. A találkozón nem a besztercei és bethleni diákok aratták a legnagyobb sikert, hanem a kisebb települések elemistái: a magyardécseiek, felőriek, cegőtelkiek, szentmátéiak és tacsiak. /Sz. Cs.: 147 kisiskolások vers- és prózamondó találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2001. december 13.

Iskolabuszok nélkül fut neki az idei télnek Beszterce-Naszód megye. Úgy tudták, miszerint minden megye kapott a minisztériumtól terepjáró iskolabuszokat, Beszterce-Naszód megyébe azonban egyetlen ilyen busz sem érkezett. Balázs Dénes, a Beszterce-Naszód megyei tanfelügyelőség magyar tagozatokért felelős tanfelügyelője elmondta, csak a magyar tagozatos iskolák számára legalább négy ilyen buszra volna szükség ahhoz, hogy a közeljövőben ne fenyegessen állandóan a megszűnés veszélye (Teke és környékére, Vice és környékére, Felőr és környékére, Bethlen és környékére). A megyei tanfelügyelőség szerint a kormány január végére-február elejére néhány iskolabuszt csak fog küldeni a megyének. /Szabó Csaba: Iskolabuszok nélkül gyalogosan ingáznak a diákok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2002. augusztus 30.

Megkezdődött az adományok gyűjtése az erdélyi Felőr (falu részére a református egyház kezelésébe szánt magyar iskola építési költségeinek előteremtésére, a Julianus Barát Alapítvány szervezésében. A környék tanintézményeiben sorra szűnnek meg a magyar osztályok, holott igény lenne az anyanyelvi oktatásra. Az iskola építésében a helybélieké lesz a főszerep, kalákában önként végzik majd el az alapozást, a falak felhúzását, a tetőszerkezet kialakítását. E gyakorlatra már volt példa, hiszen a Julianus Alapítvány szervezésében az elmúlt évben Bethlenben épült magyarországi adományokból hatmillió forintért egy magyar nyelvű óvoda, s a lakosság is kivette részét a munkából. /Adományokat gyűjtenek erdélyi magyar iskola építésére. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2002. szeptember 6.

A Beszterce-Naszód megyei Felőr 880 lelket számláló református egyházközösségének dalárdája száz éves múltra tekinthet vissza. Folyamatos működése rövid ideig a 90-es évek derekán szakadt meg. Az 1995-ös imaházépítés és az 1996-os templomjavítás után, Gáll Mihály lelkész és Szász István tanár-karnagy kezdeményezésére és áldozatos munkája nyomán újra alakult a kórus. /100 éves a felőri egyházi kórus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2003. március 22.

Bethlen és környékén új fiatalok tűntek fel a közösségszervezés frontján. Egyike ezeknek Szilágyi Andrea, 23 éves várkudui tanítónő. - A szórványban élő magyar ifjúság számára nehéz bekapcsolódni a közösségi életbe - mondta. Nem sikerült Közösségi Magyar Házat létrehozniuk Bethlenben. A marosvásárhelyi székhelyű Outward Bound Romania Társaság az Ifjúságért kétéves ifjúsági vezetőképző tanfolyamon való részvétel lehetőségét kínálta fel, azzal a feltétellel, ha még sikerül beszervezni legalább két ifjúsági csoportot a környező magyar településekről.Végül sikerült összeállítani három csapatot: Bethlen, Felőr és Magyardécse településekről. Ötnapos továbbképzésen voltak a szovátai kiképző központban. /Sz. Cs.: Fiatalok a közösségszervező fronton. Bethlen továbbra is példakép marad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2003. május 15.

Máj. 14-én a fórummozgalom üzenetéről, a magyar autonómia kérdéséről tájékoztatta a román média képviselőit Tőkés László református püspök, Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete ügyvivő bizottságának elnöke és Szilágyi Zsolt képviselő, a testület tagja, a Reform Mozgalom elnöke a bukaresti sajtóértekezleten. Tőkés László elmondta, fontosnak tartják a román sajtóval való kommunikációt, ugyanakkor tervezik az összes román párt megkeresését a párbeszéd kialakítása érdekében. Toró T. Tibor úgy véli, hogy a helyhatósági választásokat megelőző időszakban új politikai szervezetek jelennek meg a magyar közösségben, és részt vesznek a választásokon. Meggyőződése, hogy a parlamenti választásokon a magyarságot egyetlen szervezet képviseli majd. Toró T .Tibor hangsúlyozta: sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, sem a 31 tagú Kezdeményező Testület nem kíván az RMDSZ alternatívájaként fellépni. Tőkés László és Toró T. Tibor máj. 15-én ma Budapesten is sajtótájékoztatót tartanak, amelynek a témája a státustörvény kérdése lesz, ugyanis jövő héten kerül sor a Magyar Állandó Értekezletre (MÁÉRT). Tőkés László szerint a MÁÉRT nagyon "elegyszínűsödött", a politikai pluralizmus veszélybe került, a kedvezménytörvény felőrlése és magyartalanítása folyamatban van. Ezért szükségesnek tartják az önkormányzati kezdeményező testület nevében a MÁÉRT-hoz fordulni. /P. A. M.: Párbeszéd a román médiával és pártokkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2003. június 26.

Jún. 22-én ünnepélyes keretek között, belföldi és külföldi, egyházi, valamint világi közéleti személyiségek jelenlétében letették a Beszterce-Naszód megyei Felőrben a jövendőbeli Oktatási és Művelődési Központ alapkövét. - Nagy megtiszteltetés volt számunkra az, hogy az egész régió számára oly fontos pillanatnál Pap Géza erdélyi református püspök, Gudor Lajos esperes és Szabó Vilmos politikai államtitkár egyaránt jelen volt - mondta Gál Mihály helyi református lelkész. - Erre az oktatási központra azért volt szükség, mert Dés és Bethlen környékén már csak egyetlen olyan magyar tagozatos iskola létezik, ahol jövőt lehet elképzelni - és ez Felőr. Itt van egy erős magyar iskola, ahol egyelőre ismeretlen a gyerekhiány fogalma. A tervek szerint ide fognak járni majd a rettegi, bacai, csicsókeresztúri és várkudui magyar diákok is. A terület és az épület az egyházközség tulajdona lesz, a tanárok fizetését viszont az állam fogja biztosítani. Szórványbentlakásként fogunk működni, így távolabbi magyarlakta települések diákjait is fogadni tudják. Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke elmondta: örvend annak, hogy Felőrben szórványkollégium jellegű tanintézmény indul. /Szabó Csaba: Épül a felőri szórványvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2003. október 29.

A Beszterce Művelődési Alapítvány fő célkitűzése szórványoktatási támogatási programok lebonyolítása, elsősorban az Apáczai Közalapítvány támogatásával. A szórványban jobbára 6 alapítvány élvez támogatást az Apáczai Közalapítványtól: a kőhalmi, segesvári, válaszúti, dévai, temesvári és aradi alapítvány. A többi résztvevő mellett mi "meghívott" alapítvány vagyunk, de azért a tevékenységünk nem elhanyagolható - mondta Jakab Mihály elnök. Az ingázás kérdését is megpróbálták megoldani, továbbá az iskolák bútorzatára is figyeltek(Bethlen, Magyardécse). A számítástechnikai eszközfejlesztési program keretében a megyei magyar tagozattal rendelkező 5-8 osztályos általános iskolák, iskolánként 2-4 számítógépet és nyomtatót kaptak. Ebben az iskolai évben sok gyermek jutott Árpástón, Felőrön, Magyarnemegyén, Bethlenben, Magyardécsén, Szentmátén, Vicében, korszerű számítógéphez a Besztercei Művelődési Alapítvány jóvoltából. /Tóthpál Tamás: Új iskolai számítógépek - Nobel-álmok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2003. december 17.

Dec. 13-án Besztercén a megyei és a városi RMDSZ, a megyei tanács és a Népi Hagyományőrző Központ először szervezett magyar karácsonyi ünnepséget. Ennyi glóriát, angyalt, pásztort, betlehemet és jókívánságot ebben a teremben még nem látott Beszterce. Kocsis András megyei tanácsos köszöntötte a város és a megye elöljáróit, polgármestereket, lelkészeket, tanácsosokat, szervezetek vezetőit, igazgatóit, elnökeit. Volt népitánc, betlehemes játék, gyerek- és felnőttkórus, óvodai és iskolai csoportok bemutatója - legalább 500 ember fordult meg a nap folyamán a házban. Krizbai Rozália nyugdíjas óvónő Almásmálomból érkezett 14 óvodással, de jöttek Rettegről, Felőrből, Cegőtelkéről, Vicéből, Magyardécséből, Nemegyéről, Árpástóról, Sajószentandrásról és a megye számos magyarlakta településéről a gyerekek, ifjak. /Bencze Anna: "Örvendj Ég, örvendj Föld". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2002. március 14.

Zsibón idén a márc. 15-én koszorút helyeznek el a Wesselényi-emléktáblánál. A templomban tartott ünnepi ifjúsági műsort a református temetőben levő Hősök síremléke megkoszorúzása követi. Beszterce-Naszód megyében Szászújősön, Cegőtelkén, Magyardécsén, Bethlenben, Sófalván, Nagysajóban és Felőrön lesznek márc. 15-ével kapcsolatos ünnepségek. Szászújősön és Cegőtelkén a forradalom utáni anarchia áldozataira emlékeznek, Sófalván az emléktáblánál helyeznek el koszorút, Magyardécsén és Bethlenben ifjúsági műsorokat mutatnak be. Felőrön vasárnap délután kerül sor a nagy érdeklődéssel várt ifjúsági műsorra. Nagyenyeden márc. 15-én dr. Sipos Gábor tart előadást a kollégium dísztermében, majd ökumenikus istentisztelet lesz a református vártemplomban, utána koszorúzás a Széchenyi-emléktáblánál, végül a Pirospántlikás Néptáncegyüttes szórakoztatja az egybegyűlteket. Bánffyhunyadon március 15-én koszorúznak a Petőfi-kopjafánál, Kőrösfőn az ünnepi istentisztelet után következik a Vasvári Pál emlékmű megkoszorúzása. /Március 15. Készülődés a nemzeti ünnepre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2002. május 29.

A Bethlen és környéki magyar óvónők már a tanév elejétől rendszeresen tartottak közös módszertani megbeszéléseket és mintaórákat. A tanév utolsó módszertani köre máj. 27-én volt az almásmálomi óvodában, ahol a vidék óvónőit Krizbai Róza Jolán óvónő fogadta. Krizbai Róza Jolán nyugdíjazásáig nevelte a magyar gyerekeket. Nyugdíjasként talán még többet tesz a magyar szórványközösségek megmaradásáért, a magyar oktatás továbbfejlesztéséért. Elvállalta az újraindult almásmálomi magyar óvodai csoport irányítását. Szász Mária, a megye magyar óvónőinek módszertani felelőse építő jellegűnek nevezte a Bethlen környéki továbbképzések sorozatát, hisz Magyarnemegyétől Magyardécséig, Veresegyházától Felőrig a magyar óvónők megismerhették egymást. /Borsos Károly László: A mese a felnőttek szívéből jövő ajándék Sikeres volt az óvónők továbbképzője. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2004. február 25.

Új szakaszához érkezett a Gál Mihály felőri református lelkész által megálmodott helyi oktatási-művelődési központ terve: február 24-én jótékonysági koncertet szerveztek Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a felőri művelődési központ támogatására. Szórványvárnak is nevezték a Gál Mihály-féle szórványközpont-tervet, közösségmegtartó központként működhetne. Gál Mihály elmondta: megtiszteltetésként értékeli, hogy maga Mádl Ferenc köztársasági elnök is fontosnak találta azt, hogy bátorítsa a kezdeményezést. Valószínűleg csak a 2005–2006-os tanévtől lesz működőképes a központ /Sz. Cs.: Jótékonysági koncert a felőri "szórványvárért". Budapesten is tudnak Gál Mihály lelkész álmáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./ Mádl Ferenc köztársasági elnök a jótékonysági hangverseny résztvevőihöz intézett üzenetében kiemelte: a rendezvény bevétele olyan célt szolgál, amely a magyarság, mint közösség megmaradását szolgálja. Az erdélyi Beszterce-Naszód megyében található Felőr oktatási és művelődési központ szellemi központ lesz a 12 környékbeli magyarjai számára. Mádl Ferenc Tamási Áron Szülőföldem című könyvének befejezését idézet, amikor az apja sírjánál állva körbenézett a szívének oly kedves tájon: "– A miénk ez? ... ez kérdés nélkül a miénk. Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk; s a föld, melyen élünk és meghalunk." /Üzenet az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Felőrben épülő művelődési központ támogatására rendezett hangverseny és vacsora résztvevőihez. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

2004. szeptember 8.

Szept. 5-én tartották meg a dési református egyházmegye gyülekezeteinek kórustalálkozóját a Beszterce-Naszód megyei Rettegen. A megnyitó ünnepi istentiszteleten igét hirdetett András Péter besztercei református lelkipásztor, majd Bányai Csaba helyi lelkész köszöntötte az egybegyűlteket. Fellépett Beszterce-Naszód megyéből Baca, Felőr, Magyarberéte, Magyarnemegye, Retteg, Tacs kórusa; Kolozs megyéből Désakna, Déscichegy, Ördöngősfüzes, illetve Szentmargita kórusa. Ezelőtt öt évvel csak 6 dalárda volt jelen, tehát igény van rá, hogy tovább fejlődjön ez a mozgalom. /Egyházi kórustalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2004. szeptember 27.

Kilencedik alkalommal szervezték meg szept. 25-én a Hagyaték – Vicei Fesztivált. A hagyományőrzők zászlókkal, énekszóval vonultak be a katolikus templom és a kultúrotthon előtti térre. Fellépett az óradnai és a nagysármási fúvószenekar, majd a népdallal, néptánccal és népi játékokkal bemutatkozó gyerek- és felnőttcsoportok Cegőtelkéről, Magyarnemegyéről, Bethlenből, Válaszútról, Apanagyfaluból, Szépkenyerű-szentmártonból, Bálványosváraljáról, Désről, Ördöngösfüzesről, Szent-mátéról, Felőrből, Várkuduból és Vicéből. Végül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elkápráztatta a nézőközönséget. /Valkai Krisztina: Népdallal, néptánccal a szemerkélő esőben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

2004. október 6.

A szórványmegyében, Beszterce-Naszód megyében Borsos K. László, az RMPSZ helyi elnöke kifejtette, hogy sok fiatal tanító, óvónő, tanár próbál visszakerülni szülőfaluja közelébe. Szinte minden iskolába sikerült szakmai végzettséggel rendelkező pedagógusokat kihelyezni. A megyében is csökken az iskolások száma, de megtartották a 24 iskolát, bár néhány településen, mint Magyarnemegye, Felőr, nem indult első osztály. Besztercén, amely a megyében a legnagyobb magyar iskolaközpont, a magyar osztályok továbbra is szétszórtan, több épületben vannak. Ez azért jelent problémát, mert a román osztályok közé beékelt néhány magyar osztály tanulói szünetben is rá vannak kényszerítve a román nyelvű játékra-beszélgetésre. Szükség lenne a megyében is egy önálló magyar iskolára. Nagy eredmény, hogy Bethlenben megalakult az első magyar nyelvű szakoktatási osztály. /Sz. Cs.: Beszterce-Naszód megye. Derűlátó tanévkezdő stratégia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

2005. szeptember 28.

Beszterce-Naszód megyében a magyarság, annak ellenére, hogy szórványban él, számos rendezvényt szervez. Ezeknek a rendezvényeknek szervezője és társszervezője a Megyei Kulturális Központ. Székely Dalma, kisebbségi kultúráért felelős szervező elmondta, hogy eleinte csak részidős munkaidőben dolgozott a központban, a tanári fizetését kiegészítve, de később a kisebbségi kulturális élet teljes munkaidős állást igényelt, és akkor elvállalta. Felelős a megyében működő kulturális központért, a különböző nemzetiségű lakosság érdekeiért, és a köztük kialakult együttműködésért kulturális téren. Több rendezvény zajlik, ilyen a Roma Mesteremberek Fesztiválja Cetate községben januárban, a cegőtelki hagyományos magyar farsangi karnevál februárban, a besztercei németek Ostermarkt húsvéti vására, a jádi De Pfingsten román–német fesztivál júniusban, a magyardécsei cseresznyemajális júliusban, augusztusban a Roma Fesztivál, a vicei Örökség népdal-, néptánc- és népviselet fesztivál októberben, a besztercei karácsonyi Örvendj ég, örvendj föld vásárral egybekötött ünnepség pedig decemberben. Emellett kiemelhető Árpástó, Kékes, Szentmáté, Szászlekence, Nemegye, Apanagyfalu és Felőr községek kulturális tevékenységei. A Beszterce-Naszód Megyei Kulturális Központnak van egy képes folyóirata is. Néphagyományokkal, népművészettel és irodalommal foglalkozó írások találhatók benne. /D. I.: Szórványban is lehet kisebbségi kulturális élet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2005. október 13.

Szórványturnéra indult a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, ennek része a Beszterce-Naszód megyei Vicén szervezett Hagyaték-találkozón való részvétel. A turné tervezett állomásai Beszterce-Naszód megyében: Bethlen, Beszterce, Felőr, Vice, végül Magyarberéte. /Sarány István: Szórványvidéki turnén a Hargita. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

2005. november 18.

Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke beszélt a szórványmisszióról, a szórványprogramokról és az alapítvány tevékenységéről. Rendszeres tevékenységük az algyógyi szórvány-lelkésztalálkozó és szórványtovábbképző, a szórványdíjazás, a szórványlap szerkesztése, tanácsadási munka lelkészeknek, pedagógusoknak. Emellett fontos az amerikai erdélyi szórvány-testvérkapcsolat is, a Válassz testvért mozgalom, amelyik egyedülálló a maga nemében: amerikai magyar családok rendszeresen támogatnak egy szórványgondozó egyházközséget és lelkészt. Ebben az évben szerették volna szervezni az Egyház és anyanyelv című konferenciát, mert égetővé vált a nyelvhasználat, nyelvcsere, nyelvváltás a romániai magyar történelmi egyházaknál és híveiknél. Folytatják a gyülekezetjárást az egyetemistákkal, teológusokkal, továbbá a romtemplomok takarítását, a nyári gyülekezeti missziót és a magyarságfelmérést. Emellett segítenek a rászorultakon, elsősorban nagycsaládosokon és gyermekeken. Nagyon fontos a Holt-tenger dokumentációs program. Erdély szórványterületein ugyanis gyors ütemű a tárgyi, szellemi értékvesztés, lassan alig marad utolsó tanú, emlékező egy-egy településen. Néhány éve kezdték el ezt a programot, hogy ezen a területen rögzítsenek mindent. A szórványközpontok között vannak a gyülekezeti házak, otthonok, menhelyek. Az igazán nagy feladatot az oktatási központok látják el. Ezek líceumok és elemi iskolák közé szerveződnek: falusi vagy városi bentlakások. A tudatos tervezés nyomán születhettek új oktatási intézmények, iskolák, mint a nagybányai Németh László, a máramarosszigeti Leöwey Klára Gimnázium, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont és a szilágysomlyói önállósuló magyar iskola. Különleges arculatot kölcsönöznek a szórványközpontoknak a teleházak, faluházak, magyarházak. További feladat a lefedetlen területek behálózása, különös tekintettel a Mezőségre, a Küküllők mente szórványvidékeire és Dél-Erdélyre. Nagy gond ezeknek az intézményeknek a fenntartása. A normatív jellegű fenntartás életbevágóan fontos. Sürgős feladat befejezni az építés alatt álló válaszúti, besztercei, felőri bentlakásokat. Anyagi okok miatt bezártak a medgyesi és hétfalusi iskolai bentlakások. A Diaszpóra Alapítvány foglalkozik a Kárpátokon kívüli misszióval is. 1996-ban jártak először a fiatalokkal Havasalföldön, a következő évben ezt Moldvában és Dobrudzsában folytatták, és azóta minden évben legalább egy kis csoport fiatal az ott élő és szolgáló lelkészekkel bejárja a Kárpátokon kívüli régiókat. Ebben az évben ellátogattak a régi Méhed, mai nevén Mehedinti megyébe, Szörényvárára (Turnu Severin). A regáti magyarság egy része rejtőzködve csendesen beolvadt, más része próbálja őrizni önazonosságát. /Dézsi Ildikó: „Szórványjárásunk célja a segítés, a szolgálat” Interjú Vetési Lászlóval, a Diaszpóra Alapítvány elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2005. december 19.

December 17-én tartott nagyszabású karácsonyi ünnepséget Besztercén a művelődési házban a megye magyarsága. A megye egész területéről érkeztek fellépők. A késő estig tartó rendezvényen tizenkilenc település képviselői színesítették a karácsonyi műsort. Bálint Emőke és Mayla Levente műsorvezetők után felléptek Magyardécse, Felőr, Dés, Magyarnemegyei, Szentmáté, Teke, Csicsókeresztúr, Beszterce, Retteg, Várkudu, Tacs, Óradna. Almásmálom, Naszód, Magyarborzás, Magyarberéte, Cegőtelke, Szászlekence tánccsoportjai, illetve kórusai. A szavalatok, karácsonyi énekek mellett betlehemes- és pásztorjátékot is láthattak a jelenlévők. A karácsonyi rendezvényen részt vett Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Szilágy János prefektus is. Markó Béla hangsúlyozta: Együtt lenni szeretetben – ez a karácsony üzenete mindenki számára. A karácsony egy nagy családi ünnep, és mi erdélyi magyarok egy nagy család vagyunk. Csak a szórványban élők érzik igazán, hogy mit is jelent ilyen nagy számban együtt lenni. Markó leszögezte, az elmúlt tizenhat évben „nagyot léptünk előre. Magyar prefektusa van a megyének, és ez nagyon nagy eredménynek számít.” /Dézsi Ildikó: Örvendj, Ég, Örvendj, Föld. Beszterce-Naszód megyei magyar karácsonyi ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2005. december 20.

Désen december 11-én megáldották a ferences templom felújított orgonáját, majd Lászlóffy Árpád dési származású orgonaművész orgonakoncertjére került sor. Désen a polgármesteri hivatal dísztermében szervezték a Keresztény Zenefesztivált. Fellépett a felőri gyermekkórus, a kolozsvári belvárosi református egyházközség ifjúsági színjátszó csoportja, a dési katolikus ifjúsági énekkar, a várkudui református ifjúsági énekkar, végül a dési, rettegi és felőri zenészek közös együttese, a Pelikán. A rendezvényt a Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) és az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) szervezte. /Lukács Éva: Adventi kulturális hét Désen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998